A Nő meg a Férfi

2007 május 29. | Szerző: Obrigada |

 Vajon hol van a butaság határa? És a hiszékenységé? Milyen jól ismerem, egy-két hónap erre arra, majd újra a Te ajtód előtt, mintha mi sem történt volna!

Minden ugyanaz, üres szavak, tettek és jelentés nélkül.

Ordít az eszed, kalapál a szíved! Csak egyszer, egyetlen egyszer tudnék szerelmi ügyek terén az eszemre is hallgatni!

Rémes érzések kavarognak fel, s alá! Össze meg vissza, káosz a köbön!

Már kezdtem jól lenni, nélküle is a saját életemet élni, s Tessék! Megint itt van, pedig már majdnem száműztem Őt!

Pedig, tudom hogy most sem lenne másként, mint eddig két év alatt!

Semmi sem változik, talán csak a ciklust szakíthatom meg, ha képes vagyok a szívemet kiiktatni a véráramból!

Fuck my heart!