<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Ébredés</provider_name><provider_url>https://ebredes.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Obrigada</author_name><author_url>https://ebredes.cafeblog.hu/author/Obrigada/</author_url><title>A Nő meg a Férfi</title><html>&lt;P&gt;&nbsp;Vajon hol van a butaság határa? És a hiszékenységé? Milyen jól ismerem, egy-két hónap erre arra, majd újra a Te ajtód előtt, mintha mi sem történt volna!&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Minden ugyanaz, üres szavak, tettek és jelentés nélkül.&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Ordít az eszed, kalapál a szíved! Csak egyszer, egyetlen egyszer tudnék szerelmi ügyek terén az eszemre is hallgatni!&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Rémes érzések kavarognak fel, s alá! Össze meg vissza, káosz a köbön!&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Már kezdtem jól lenni, nélküle is a saját életemet élni, s Tessék! Megint itt van, pedig már majdnem száműztem Őt!&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Pedig, tudom hogy most sem lenne másként, mint eddig két év alatt!&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Semmi sem változik, talán csak a ciklust szakíthatom meg, ha képes vagyok a szívemet kiiktatni a véráramból!&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Fuck my heart!&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>