<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Ébredés</provider_name><provider_url>https://ebredes.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Obrigada</author_name><author_url>https://ebredes.cafeblog.hu/author/Obrigada/</author_url><title>Dreamland</title><html>&lt;P&gt;Vasárnap délután széles mosollyal. Egy mosoly mindent megváltoztat, és tapasztalataim alapján pokollá is teheti az életed. Azt hiszem kétszer fogom meggondolni a közeljövőben, hogy kire mosolygok vissza. Pedig most is lenne kire, de nem akarok. &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Jó ez most így. Sok dolgom van, amit egyedül kell elintéznem, és hatékonyabban is tudom, mint Vele!Nem hiányzik, hogy valaki hazudjon, és keserves legyen az ébredes, mert a szavaknak valahol a fogak és a nyelv között a formálás során elveszik a jelentésük. De mégis kiszakadnak, és a külvilágban mint mérgezett nyilak fúródnak a szívbe, és ha megpróbálod eltávolítani őket mérgük egész szívedet betölti, s az száz sebből vérzik. Tapasz nincs rá, talán az idő, de az enyém most lehet elvérzett. De, hogy még mindig ömlik a vér az biztos! &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Néha én is megmártom az ő szívében a késemet, soha sem volt mellettem férfi, erre emlékeztetem őt. &lt;/P&gt;
&lt;P&gt;De ennek sincs értelme, csak a végtelen szomorúság marad, mert a kést, amit benne forgatok, annak nyele az én szívemből áll ki.Fájdalom nem csak őt, hanem engem is átjár.&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Nem fog, soha nem lesz elég erős!&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>