Csütörtök 2.

 Sóhaj



Fekszem a kádban,



Behunyom szemem.



Emlékek között keresem:



milyen az, mikor karodba zársz,



csókkal tüzelsz,



s mikor ajkad siklik a testemen,



utat talál, lelkem a gyönyör országába száll.



De nem érzem meleged, s



kinyitom szememet:



Víz veszi körül testemet.



Suttogom nevedet, de semmivé foszlik és



NINCS RÁ FELELET!

Tovább a blogra »